Mert segíteni jó és nemes cselekedet!

Sok dolog van az életben ami mellett elmegyünk.

 Pedig fontos lenne hogy oda figyeljünk egy kicsit.

Figyeljünk a körülöttünk élő emberekre, mi az amiben a segítségére lehetünk.

Nem magunk miatt hanem mert akire odafigyelünk, ezt  nagyra értékeli.

Jobbá és szebbé teszi az életét-napjait vagy éppen azt a percet amit neki szentelünk.

Amikor 2009-ben ellátogattunk  Varga Lajos segédpüspök Úrral, Hefler Gáborral a gyáli egyházközség lelkes plébánosával és egy maroknyi gyáli hívővel Dévára hogy némi adományt és jó szót vigyünk a gyerekeknek, tudtam hogy lesz még folytatás...

Azt nem hogy miképpen és mikor de hogy lesz abban biztos voltam.

Nem kerestem ... mert nem volt rá alkalmam.

Az alkalom és a lehetőség keresett meg engem.

2011.08.12-én

jótékonysági koncertet rendeznek

SZŐDLIGETEN

a Dévai Szent Ferenc Alapítvány javára.

Ha tehetitek gyertek el.

Én ott leszek:)

A dévai kirándulás nagy élmény volt számomra,

 mert találkozhattam személyesen is Csaba atyával.

A fogadtatás nagyon szívélyes és kegyeletteljes volt.

Leültünk az étteremben és beszélgetni kezdtünk.

Az atya belső kisugárzása hamar mindenkit magával ragadt és csüngtünk a szavain...ki tátott szájjal..ki mosollyal..ki pedig átszellemülten.

Hosszasan folyt az eszmecsere és betekintést kaphattunk a családok mindennapjaiba,  a gyermekek életébe.

Kávét is kaptunk amit az atya személyesen szervírozott Nekünk...

A kollégium épületében  aznap volt a takarítás napja.

Sürgött-forgott a sok szorgos kéz hogy minden tiszta legyen.

Az atya elmondta hogy az épület ahol a családok élnek valamikor társasház volt. Ezt vásárolták meg és laknak most benne.

Sokáig emlegettük ezeket a feledhetetlen pillanatokat és a hazafelé vezető úton néma áhítattal idéztük fel az elmúlt perceket.

2011. július 23.-án

találkozhattok Ti is az atyával ha meghallgatjátok este 19.00 órakor tartandó szentmiséjét.

Segítsünk Micinek!!!

Részletekért katt :

IDE

Segítsetek, hogy együtt segíthessünk!

Mire az ember felnőtté válik, egyre több mindent megért. Megél barátságokat, szerelmeket, ezek elmúlását, majd új barátságok, kapcsolatok létrejöttét. Közben pedig változik.

A változással, a felnőtté válással visszaköszönnek szavak, mondatok, amelyek évekkel korábban még semmit sem jelentettek számára, amelyek idegenül csengtek mások szájából, amelyekre könnyedén legyintett, amelyekkel nem foglalkozott... Aztán telnek-múlnak az évek, és egyszer arra ébred, hogy már érti, miért mondták azt régen a felnőttek... Már érti, miért fontosak azok a szavak ott, abban a pillanatban. Megérti, megéli, és már maga is használja azokat a szavakat, amelyek között sok-sok derűs is van, de egyre több hordoz szomorúságot, bánatot.

Barátokkal, ismerősökkel találkozva sokszor elhangzik a kérdés: hogy vagytok, mi pedig azt válaszoljuk: mindegy, mi van, csak egészség legyen. Nem is tudják szerencsére sokan, mennyire fontos ez a pár szó. Mert kevés olyan dolog van az életben, ami olyan drága kincs, mint az egészség. Kevés olyan, ami pénzért nem vásárolható meg... Ilyen még a szeretet is...

E két szóról szól ez a történet.

A napokban a Mokka egyik riportjában megtört, szomorú arcú fiatalembert láthattunk. Megismerhettük a fiú (Patrik) és az édesanyja (Klára) szomorú történetét. A maga 18 évével ez a fiatalember szinte még gyerek, mégis már régóta felnőttként áll helyt az édesanyja mellett. Megtörten mesélt. Elmondta, hogy éjjel-nappal ápolja a beteget, aki fölülni sem tud segítség nélkül. Patrik még gyerek, de már családfőként intézi az ügyeket, napokig álmatlanul virraszt az anyja ágya mellett. Bevásárol, patikába jár, beadja édesanyjának a gyógyszert, amellyel a fájdalmait próbálja enyhíteni. Közben kimarad a nappali tagozatról, ezért az amúgy is kevéske pénzből élő anya és fia elveszti a családi pótlékot. A házon hitel van, amelyet már jó ideje nem tudnak törleszteni... Küszöbön áll a kilakoltatás, a házuk elvesztésének réme fenyegeti őket. A házuké, amely a szereteten kívül talán az egyetlen értékük.

Lassan nincs fűtés, lassan nincs mit enni... És nincs egészség.

Patrik azt mondta a riport végén: nem számít, vele mi van, csak az számít, hogy tehetetlenül kell néznie édesanyja fájdalmainak fokozódását...

Példaértékű ez a történet. Egy évvel ezelőtt ugyanis sok ember látta a filmet, és a sok ember által összegyűjtött pénznek köszönhetően egy évig a házában maradhatott a nagybeteg asszony és az őt ápoló, akkor még 17 éves fia.

Egy éve sok ember példaértékűen segített ennek a két embernek, de mára elfogyott a pénz. E sorokkal felhívást intézünk az olvasók felé: segítsünk ismét a bajban lévőknek!

A TV2 újból gyűjtést szervez, amelyhez a Kifőztük csapata is csatlakozott.

Akik a gyűjtés időtartama alatt, azaz 2011. április 3-tól április 30-ig bármilyen összeget átutalnak a megadott számlaszámra, és ezt jelzik a Kifőztük oldalán, azokat köszönetképpen meglepjük a Kifőztük 2010./1., 2., 3. számával, amely már nem elérhető, nem letölthető az oldalról. Kevés pénz, pár száz forint is nagy segítséget jelent, ha sokaktól érkezik. A százak ezrekké, az ezrek tízezrekké gyarapodnak a kis pénzekből is egészen komoly összeg lehet a végén.

Nem kérünk igazolást, nem fogjuk ellenőrizni, hogy valóban megtörtént-e az átutalás; mindenki a saját lelkiismeretére hagyatkozva cselekedjék. A Kifőztük oldalán látható "segítünk" szóra történő kattintás után megjelenő oldalon, a regisztrációnál megadott e-mail címre elküldjük az átutaláshoz szükséges adatokat, és az ezt követő 48 órán belül feladott újabb levélben elérhetővé tesszük a címzett számára az újság már említett számait.

Köszönjük, ha velünk tart, köszönjük, hogy segít Vida Patriknak és Vida Klárának.