2011. január 21., péntek

Tengerész koszorú

Sajnos a tavasz várat magára...
Pedig a 4 éves kisfiam minden nap elmondja a tavaszváró versikéjét:)

Szabó Lőrinc: Tavasz
”Mi az?”- kérdezte Vén Rigó.
”Tavasz!”- felelt a Nap.
”Megjött?”- kérdezte Vén Rigó.
”Meg ám!”- felelt a Nap.

”Szeretsz?”- kérdezte Vén Rigó.
”Szeretlek!”- szólt a nap.
”Akkor hát szép lesz a világ?”
”Még szebb és boldogabb!”

Imádom érte...



Azért egy kicsit lehet kalandozni? Nem?
Csobogó tenger, homokos part, ragyogó napsütés, finom szellő és csendes elmélkedés...




 

5 megjegyzés:

juppa írta...

Ezt a verset én is nagyon szeretem, és már jó rég hallottam. A tavaszcsalogatásért pedig köszönet:-D

Ceffa írta...

Szívesen.:)
Nekem is nagy öröm hallani...és eljátszani. Hol én vagyok a rigó s ő a nap, máskor felvátva.
Én köszönöm, hogy megoszthattam Veled!

Kati írta...

El fog érkezni a tavasz, ha ilyen kedves verssel
és dekorációkkal hívogatjátok.

Erdős Éva írta...

Én ezt a verset egy libikóka segítségével dolgoztam fel az ovisaim körében. Egyik ülőkén a nap ült a másikon pedig a rigó bábja. A hintán mindig az volt fenn, aki beszélt. Nagyon szeretik a gyerekek! Lassan újra elővehetem.
Nagyon klassz a blogod, csak nemrég találtam rá!

Ceffa írta...

Köszönöm Éva!
Jól esik a dícséreted...
Nálunk, hogy éppen hogyan játszuk az mindig a kisfiamtól függ. Legutóbb alvás előtt összebújva ment a kérdezz-felelek. Hihetetlen erőt tud adni mindkettőnknek:) és persze az álmok is szebbek!!
Az oviban el is mesélem a ti játékotokat... köszönöm!